Az a gond, hogy ha nem írom le tökegyértelműen, mire gondolok, akkor mindenki félreérti, szóval legyen itt. Ha azért nem támogatsz egy ügyet, ami szerinted állítólag hűdefontos és tök szívesen támogatnád, mert nem teljesen profi és a te mikroközösségedbe illeszkedő emberek is vesznek részt benne, az egyszerre egy nagyon buta reakció, másrészt ezzel önmagad is támogatod, hogy létrejöjjön az, amit ellenzel.
És ezen semmit nem változtat, hogy nyilván mindenki, aki rendszeresen szervez kampányokat és eseményeket, tisztában van vele, hogy a médiamegjelenés és a reprezentálás mennyire fontos tudhat lenni az adott ügy körül kialakuló társadalmi diskurzusban. A világ ugyanis nem úgy működik, hogy van 5 profi szervező, akik természetesen Soros által finanszírozva és eligazítva profin szerveznek minden megmozdulást a világban, szóval pls, ne égesd magad azzal, hogy erre hivatkozol, mintha most te mondanád meg a tutit.
Amikor ugyanis van egy probléma, amit az állami szféra képtelen normálisan kezelni, akkor a 10 millió állampolgár feladata ésvagy lehetősége ez ellen felszólalni. Nem kötelessége ez egy konkrét esetben sem, hiszen mindannyiunknak van ezer dolog az életében a megélhetéstől a magánéleten át az egyéb témák jelentette kötelezettségeik, szóval eszem ágában nincs bárkit azzal basztatni, hogy “te miért nem csinálsz valamit”, de lehetőségünk és felelősségünk ugyanannyi van a helyzetben. És néha olyan arcok, akik az átlagnál többet foglalkoznak társadalmi témával, a tucatnyi más dolguk mellett bele tudnak állni még egy ügybe is, és akkor van benne némi rutin. Függetlenül attól, hogy nem meggyőződésem, hogy ez feltétlenül nagyobb hatékonyságot is eredményez, én pl ha valamiben részt veszek kifejezetten igyekszem arra figyelmet fordítani, hogy az állampolgári aktivizmussal épp csak távolról szimpatizáló emberek számára minél kényelmesebb legyen a bekapcsolódás, oszt ez vagy sikerül, vagy nem.
Rengetegszer viszont teljesen random állampolgárok élnek ezen állampolgári felelősségükkel. Kimennek és beleállnak egy ügybe, beleteszik az időt, energiát és pénzt a saját zsebükből, mert fontos nekik - és mert más nem teszi. Nincs erre kiképzésük, nincs ebben tapasztalatuk. És nem is tud lenni, nem is kell legyen, mert egy jól működő demokrácia pont attól jól működő, hogy az állampolgári aktivitás nem egy szűk önjelölt kör privilégiuma, hanem mindenféle ember részt vesz benne. Vannak köztük normcore-abbak, és vannak köztük kevésbé azok. Vannak, akik jobban kommunikálnak, mások kevésbé. Vagy képesek maguktól stratégiákban, célcsoportokban, nyomásgyakorlásban gondolkozni, vagy nem annyira.
De azt hinni, hogy bármit is segít az ember azzal, ha kiröhögi ezeket az embereket, és annak szurkol, hogy bár ők se csinálnának inkább semmit, az a világ legostobább dolga, ami csak a saját lelkiismeret tehermentesítésére szolgál, arra is bénán. Ezek az emberek ugyanis a legjobb emberek, akik épp a Ligettel akarnak foglalkozni. Lehet, hogy nem “jók” a te mércéd szerint, de hát nem túl erős a verseny, ha mindenki távolmarad. Akkor amikor mi nem mentünk ki, nem álltunk bele a témába, mások kimentek, és jelenleg ők tolják ezt az ügyet. Az tök érthető, hogy ha szerinted lehetne ezen mit fejleszteni, ezzel valószínűleg készséggel egyetértenek, és roppantul örülnének, ha te is beletennéd, amit csak tudsz. Ők hajlandóak voltak lemondani szabadidős programjaikról, szabadságot kivenni, vállalni a kényelmetlenséget, együttműködni egymással dacára annak, hogy egymástól is ugyanennyire különböznek. Ha erre te is hajlandó vagy, és ha látod, hogy hogy lehetne mindezt jobban csinálni, akkor ott a lehetőség. Ha valami miatt ezen konkrét emberekkel mégsem tudsz együttműködni, annyira komoly személyi vagy ideológiai problémád van, akkor még indíthatsz egy másik csoportot ugyanezen célért, mint ahogy a menekültválság idején is megfért egymás mellett a Segítsünk és a MigrationAid, vagy mint ahogy gárdisták és kettősmérce-közeli arcok ugyanúgy megszervezik magukat minden nagyobb árvíznél.
De ha tényleg az az egyetlen hozzájárulásod a társadalmi aktivitáshoz, hogy bárkibe, aki elkezdi, igyekszel minél látványosabban belerúgni, ha nem pont olyan ember, akivel privátban is szívesen elhaverkodnál, akkor praktikus lehet tudni róla, hogy ezzel nem a problémák profibb megoldásáért teszel, hanem te magad vagy a probléma. Igen, persze, teljesen igazad van abban, hogy egy elképzelt ideális világban minden egyes társadalmi probléma körül lenne egy olyan szervezet, ami profin kifejezetten arra fókuszál, hogy a key fókuszcsoportok értékrendjébe illeszkedő kommunikációval és arculattal legyen képes támogatói csoportokat bevonzani ez az önszerveződő állampolgári közösség. De ha ebben az ideális világban élnénk, akkor eleve nem lennének ezen problémáink, szóval ezt minimumelvárásként támasztani azt, hogy te úgy állhass ki neked fontos dolgokért, hogy az egész világ, beleértve a hozzád hasonló random állampolgárokat is a te komfortzónádhoz igazodik, beleértve ebbe azt, hogy tetszik-e a másik haja, pulcsija, vgay zenéje, minimum furcsa dolog.
És hogy csak egyértelmű legyen: én pl nem vettem részt a liget projektben. Sőt, szerintem rengeteg mindent borzasztóan “rosszul” csinálnak, értve ez alatt, amit ez alatt érteni szoktunk, miszerint hogy én máshogy csinálnám, ami aztán vagy tényleg jobb lenne, vagy nem. De én ezernyi különböző ok miatt ezt most nem csinálom, ők viszont igen, és minden esetleges kritikámtól függetlenül egyértelmű, hogy eltökélten teszik ezt. Úgyhogy annyi minimális józanság azért van bennem, hogy ha egyszer azt látom, hogy más emberek többet tesznek egy ügyért, mint amit épp én tudok, akkor legalább őket nem próbálom meg elgáncsolni. És pláne nem azzal, hogy nem szeretem azt a zenét, amit valamelyik youtube videóban láttam, vagy hogy nem ugyanaz az étrendünk, mert ez aztán tényleg a suttyó bunkóskodás szintje lenne.
(És akinek nem inge, ne vegye magára, de amikor a Ligettel kapcsolatos legnagyobb thread arról szólt, hogy oké-e, hogy van a ligetvédők között, aki valamilyen kekszet eszik, akkor azért ettől az aránytévesztéstől csöppet ledobja az agyam az ékszíjat, szóval ez most nem konkrét embereknek kritika, hanem az egész jelenséggel szemben.)